Felfedezőúton a csipet-csapat a természet titokzatos világában

Március 1-én felfedezőúton volt a csipet-csapat... irány a főváros! Ugyan most nem túrázni, hanem kirándulni indultunk, de bizony itt is meglett a kilométerünk! S manapság már a vonatozás is egy nagy kaland. Egy "kis" késés, egy kis vonatpótló busz, későbbi csatakozás, de azért mégiscsak sikerült megérkeznünk Budapestre, majd egy kis séta után az ország legnagyobb ismeretterjesztő gyűjteményéhez, a Magyar Természettudományi Múzeumba.

A több mint 5000m2-en, három szinten látogatható kiállítások, temérdek érdekességgel, különleges információkkal és látványos, interaktív bemutatókkal, játékokkal várják a látogatókat. Csak úgy röppennek itt az órák… Utazás az őskorban, dínók, majd mamutok és ősemberek, ősállatok között, aztán hipp-hopp már Noé bárkáján és állataival utaztunk. Szétnéztünk a tengerek mélyén, a korallzátonyok világában, de megcsodálhattuk a Föld gyönyörűséges ásványainak sokszáz fajtáját is. Bekukkantottunk a barlangi mentők veszélyes munkájába, sőt, még egy jó sötét barlangot is kipróbálhattak a bátrabbak. Csodálatos fényképeken láthattuk az űr titokzatos csodáit, égitesteket, távoli galaxisokat, csillagokat… S még mennyi-mennyi minden látnivaló volt itt kérem! Nem is győztük a fejünket kapkodni!

Még órákat is lehetett volna itt nézelődni, ám a vonat nem vár. S nekünk indulnunk kellett vissza, a Keleti-Pályaudvar nyüzsgő épületéhez, ha időben haza szerettünk volna érni. Nos, a pesti séta is felért egy "élménycsomaggal". Milyen szokatlan és sokszor megdöbbentő "látnivalók" akadnak itt az avatatlan szemeknek. S szokatlan bizony egy ekkora pályaudvar tömege is.

Nem is csoda, hogy kissé fáradtan huppantunk fel Vámosgyörk felé tartó vonatunkra. S mert az utazás valóban egy nagy kaland, így már meg sem lepődtünk, mikor a györki átszállásnál a Kis Piros ismételten késve érkezett értünk, s vidáman teltek a hazáig tartó percek.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok!