Új év, új élmények... Régi-új tapasztalásokkal, de az elmaradhatatlan jó hangulattal telt idei első túránk a JóKa-Túrák csapatával. A Cserhát gerincén kanyargó barangolásunk, Nagybárkánytól a Bableves Csárdáig kalandos és látványos újévköszöntő kiruccanás volt!

A hazai tájakon már sajnos évek óta nélkülöznünk kellett a valódi telet, s ezzel együtt a csodás téli, fehérbe burkolódzó tájakat is. A roppanó havat bakancsuk talpa alatt, a hideg természet csendes nyugalmát. Már szinte el is felejtettük milyen. S talán páran meg is ijedtek egy picit a helyzettől, amivel megajándékozott minket a természet. Pedig leghidegebb évszakunk régebben is ilyen, sőt sokkal ilyenebb volt, csak hát mi szoktunk el tőle. Kissé kényelmesebbé váltunk és nem nagyon szeretünk már kilépni a komfortzónánkból. Pedig! Ugyan az érintetlen porhó és a nyílt ösvényeken csípősen támadó (de azért nem végzetes ) szél nehezítő körülmény, de a kőkemény -4 °C-ban, friss levegőn megtett, cirka 6 órás séta, cserébe igazi téli varázslatot mutatott azoknak, akik ezen a hétvégén nekivágtak a hegyek ösvényeinek!

Hát mi nekivágtunk! Nagybárkány - délelőtt még zárva tartó! - kocsmahivatala előtt megtartottuk pezsgős újévi köszöntőnket, bebugyoláltuk a mínuszokkal rossz viszonyban lévő testrészeinket, és az igazolópecsét begyűjtése után nekivágtunk a fehér paplan alá bújt hegyoldalnak. Nem rohantunk. Az előző napok kemény mínuszai miatt még szűz porhóban újra tanultunk járni. Ám legalább nem fáztunk. A reggel megélénkülő szél ellenére sem, ami legalább kisöpörte az országból a ködöt és így gyönyörű panorámát élvezve hagytuk el a falut. 

Az erdőbe érve már csak itt-ott érződött a mezőkön gazul támadó szél is, s mi hosszas emelkedés után elértük az első hegycsúcsot. Aztán a másodikat, harmadikat, és folyamatosan hullámzó ösvényünk egészen a Tepke csúcsáig kitartott. Helyenként a megritkuló fák közül remek kilátások nyíltak, hol nyugat felé, a Cserhát dombhátaira, hol pedig keletre, az innen óriási hegyvonulatnak tűnő Mátra irányába. Na persze a kilátóból élvezhető körpanorámát nem űberelte semmi, viszont ott meg a szél nem volt annyira élvezetes. Ettől függetlenül nem hagytuk ki!

Innen aztán már csak lefelé kanyargott utunk. Egy ideig még az erdőben, aztán a fák közül kiérve szántók-legelők között, az alsótoldi szurdok irányába, ahol a Bableves Csárda hatalmas, meleget ontó cserépkályhájával és ízletes palóc ételekkel várta már a csapatot. A finom falatok közt azért megejtettük az aznapi második pecsételést is.

Feltöltődtünk. A tájból lelkileg, s aztán a csárdában testileg is jócskán... Már biz ránk is sötétedett, mire a Bablevesből elköszönve kisétálltunk buszunkhoz, és elindultunk haza, pár óra múlva már gyorsan visszazökkenve a "komfortos" hétköznapokba.

Köszönjük, hogy velünk töltöttétek a napot!

JóKa-Túrák