Kihasználva a nyári rekkenő hőséget megelőző utolsó kellemes napokat, június 13-án még útra kelt túrázó csapatunk. A Kéktúra egy újabb gyönyörű szakaszát jártuk végig a különleges hangulatú Balaton-felvidéki ösvényeken, Tapolcától Keszthelyig. 

Erre a tájra mindig örömmel érkezek, megmagyarázhatatlan vonzalom húz hozzá. Imádom panorámás lankáit, meredek oldalú tanúhegyeit, szőlőültetvényeit, a mediterrán hangulatú kis településeket, a kövezett, virággal beültetett utcákat, a kis présházakat, a fügebokrokat, a levendulásait, a Balaton látványát. Az egészet. Talán többen is így vagyunk ezzel… Így fáradhatatlan lendülettel indultunk most is, kora hajnalban buszunkhoz, majd Tapolcáról gyalogosan, pedig alig pár órája még a "Mozgás éjszakája" éjszakai túráját vezettük a jászberényi fesztiválhelyszínen. Túrázóink is hasonló izgatottsággal vágtak neki az etapnak, bár az ő gondolataikban lehet, hogy a betervezett táv hossza előkelőbb helyet foglalt el, mint a Tapolcai-medencére nyíló panoráma a szőlősorok végéből. Aztán őket is elragadta a táj, az újabb és újabb látnivalók, az egyre szebb panorámák, és a km-ek észrevétlenül koptak a bakancsaink talpa alatt.

A tapolcai virágos mezőket, a tehénKÉK legelőjét, a hűvösben legelésző bocikat elhagyva, hamar Lesenceistvándra értünk, s már túl is voltunk az első pecsételésen. Csinos kis falu, szép házakkal, virágos utcákkal, parkokkal és a hegyoldalba forduló kertekkel, szőlőkkel. Pirosló cseresznyefák, naspolyák és szőlősorok mellett emelkedtünk fölfelé, a Máté-kút érintésével, míg egészen be nem értünk az erdőbe. Az első és egyben a nap legmeredekebb kaptatóját gyűrtük le, mire felmásztunk a Kő-orra alá. Sőt, néhányan még tovább is, egy remek panorámáért. Aztán végre egy kis lejtő, s az Alsó-szőlőhegy felé fordulva már megláttuk a Balatont is. A hegyoldallal fordulva, az út mellől erdei szamócát csemegézve érkeztünk meg a hegy bércére, s a szép füves lejtő tetejéről elénk tárult az egész Tapolcai-medence. A kilátóhely méltán kedvelt helyszín. Nemzetiszínűre festett fapadjairól órákig el lehetne gyönyörködni a Balaton, a parton sorakozó tanúhegyek, a Szigligeti vár, a Hegyestű éles bazaltcsúcsának és a mozaikos domboldalaknak a látványában. Mi is leheveredtünk egy kicsit. Itt ebédelt a csapat.

Aztán leereszkedtünk és a műutat keresztezve, árnyas erdei szakasz következett majdnem végig, Vállusig. A kicsinyke faluban ismét pecsétek kerülhettek az igazolófüzetekbe, s "A KISBOLT"-ba betérve a frissítést is megejtettük. A pici, de utolsó ittjártunk óta is egyre szépülő település, még picibb boltjában minden volt, amit csak kívánhattunk. Kávé, jégkrémek, üdítő, sör… igazi feltöltődés! Kis pihenő után indultuk csak tovább a faluból. Gondozott, virággal beültetett, de emelkedős utcán hagytuk hátra, s fordultunk be ismét az erdőbe.

Következő szusszanóinkat a Hatlábú-pajta pihenőhelyénél, majd a kirándulók által igen kedvelt Nagymezőn ejtettük meg. Ez már szinte Gyenesdiás széle, könnyedén elérhető, így most is sokan piknikeztek éppen a tágas réten. Gyerekzsivaj és sültek illata töltötte be a levegőt. Itt már azért érezte a társaság a megtett km-eket és igencsak kipendült az idő is. Már melegünk volt. S bár közeledtünk úticélunkhoz, nem dobta fel a társaságot, hogy a Kéktúra Gyenesdiáson át Keszthelyig, sajnos végig a műúton vezet.

Ahogy sejtettük is előre, az utolsó néhány km aszfaltja nem tett jót a megfáradt talpainknak. Kissé elnyűve érkeztünk be Keszthely vasútállomására, utolsó pecsétünkért. Az állomás mosdójában kicsit rendbe kaptuk magunkat és nekiveselkedtünk a még hátra lévő pár száz méternek a buszunkig. A légkondi aztán sokat javított elcsigázottnak érzett állapotunkon, minek okozója csak részben a megtett 23 gyönyörű km. A délutáni napsütésben legyalogolt 5 km-es aszfaltos táv nem hiányzott már hozzá. De hát ez is a Kéktúra része, s egykoron biztos más volt. 

Nemhiába vizsgálják időről-időre felül az útvonalakat, se ha csak lehetőség van, módosítanak is rajta. Még természetközelibbé, még több látnivalóval gazdagabbá téve ezzel a KÉK-et.

A Balaton-felvidéken még jó sok vargabetűt bele lehetne tenni… 

Köszönjük, hogy velünk túráztatok!

JóKa-Túrák