Kirándulás a tornyok hírös városában - Kecskemét
Ősz vége, vagy inkább már tél eleje? Kirándulás ilyenkor? Bizony! Miért is kéne otthon ülni? Egy november végi kiruccanás is tökéletesen sikerül, ha a megfelelő helyszíneket és látnivalókat keressük fel. Így válogattunk és vágtunk neki mi is, szokásos hóvégi kirándulásunknak a JóKa-Túrák csapatával, egy igazán szemrevaló úticélt választva. Kecskemét, a hírös város, a tornyok városa, pont megfelelőnek ígérkezett.
Napunk, bár felhős, borongós időjárást sikerült kifogni, mégis tiszta égbolttal indult a Kecskeméti Planetáriumban. Megcsodáltuk és megismertük a gyönyörű, csillagos ég sok-sok titokzatos érdekességét, parádés utazáson vettünk rész a Naprendszerben és még a sarki fényeket is megfigyelhettük, úgy, hogy közben az orrunk se fagyott le. Alig hittünk néha a szemünknek.
Alig fél órával később pedig már a fülünket kényeztettük. Egy vidám, felhőtlen, kicsiket és időseket egyaránt szórakoztató bemutatón vettünk részt a Leskowsky Hangszermúzeum falai közt. Különlegesnél különlegesebb hangszerek, eszközök, az emberi találékonyság hihetetlen ötletei szólaltak itt meg. Ha ügyesek voltunk, még nekünk is. Mókás pillanatok is adódtak, de szépszámmal kerültek ki büszke "zenecsinálók" is a csapatból!
S, hogy a jókedv alább ne hagyjon, egy kis városnéző séta (a csipogó kör sem maradhatott ki) után a Szórakaténusz Játékmúzeum falai közt folytattuk a napot. Na ja, nosztalgiáztunk is egy kicsit, egy-egy ismerős "régi" játékot felismerve, vagy olykor rácsodálkoztunk egy-egy igazi különlegességre. Kontinensek, távoli népcsoportok egyedi játékai, híres bűvészek rejtélyes eszközei, több száz éves játékleletek is sorakoztak itt a vitrinekben. S ami nem abban volt? Azt biz'a ki is lehetett próbálni!
Már délutánra járt az idő, a szomorkás, amikor innen a város jelképévé vált csodás Városháza épületébe iparkodott a társaság. Szedtük a lábunkat, mert Holle Anyó megrázta a dunnáját. A nemrégiben teljes felújításon átesett épület pazar pompában várta a csapatot. Végigjártuk színes díszlépcsőházát, beültünk (két esküvő közt) az ékes dísztermébe, ahol a gazdagon díszített palotáról helyi idegenvezetőnk mesélt sok-sok érdekességet.
Innen a földszinten helyett kapott Városháza Látogatóközpontba vettük az irányt, ahol minden egyes terem más tematikára épülve, de izgalmasan, interaktívan, a látogatókat is bevonva mesél Kecskemét múltjáról, jelenéről. S hogy mennyire sokoldalú tud lenni egy egyszerű kiállítás? Mi sem bizonyította jobban, mint, hogy Lechner Ödön, Kecskemét híres épületeinek megálmodójának tervrajzai, munkásságának története éppúgy helyt kapott itt, mint a gyerekeknek készült "mérnöki tervezőasztal" rajzlapokkal. Vagy a "Beszélő köntös" és a földrengésszimulátor a Kecskeméti Konzervgyár emlékei mellett. Tartalmas, lebilincselő sétát tettünk itt is.
S mert maradt még némi fakultatív szabadidő, ki erre, ki arra indult. Páran betértek a Malom Központ nyüzsgő épületébe, néhányan megnézték a Szent Miklós templomot és a Kecskeméti Nagytemplomot, páran a Lechner Kávéház vagy más cukrászda kínálatát, hangulatát élvezték. Vagy így, nagyjából ebben a sorrendben....
S Holle Anyó csak rázta, rázta a dunyháját.... a város esti fényekbe borult, a hó ömlött, ömlött. Akkor is, mikor a Kecskeméti Színház előtt felvett minket a buszunk és elvackoltunk, odabentről nézve a szép hóesést.
Nos, megállapítást nyert hát: lehet egy késő őszi kiruccanás is élvezetes! Hacsak nem rajongjuk az ilyenkor már előforduló csípős szélben tett sétákat, hidegben a tereken ácsorgást, elegendő csak átsurrannunk egyik élményhelyről a másikra, ahogyan mi is tettük, s folytatódhat a nap...
Köszönjük, hogy velünk kirándultatok! Remek, vidám, élménydús szombatot töltöttünk ismét együtt!
JóKa-Túrák