Tavaszi kirándulás a festői Lillafüreden

A múlt hét vége is temérdek élménnyel ajándékozott meg minket. Ahogy reméltük, Lillafüred most sem okozott csalódást, s bár épp hűvösebbek a napok, a tavasz azért visszavonhatatlanul színesíti a tájat. Valóban festői volt a Garadna és a Szinva völgye, ahol kirándulócsoportunk töltötte szombatját.

Frissek voltunk, még jóformán üresek voltak a parkolók, mikor buszunk begördült a Szent István cseppkőbarlang elé, s alig-alig lézengett néhány ember az utcán. Hamarosan már mi sem. Barlangi vezetőnket követve leszivárogtunk a hegy gyomrába, a bükki karszt látványos föld alatti világába. A cseppkőformációk, mint minden ember által bejárt ilyen barlangban, itt is a fantáziánk által keltek életre. Jancsi és Juliska, T-rex, anyósszáj, szellem és megannyi különös "szereplő" várta odalent a csapatot, na meg még jónéhány, téli álmát még édesen alvó, csimpaszkodó denevér. Hát ilyen helyen, pláne ilyen jó, gyógyhatású klíma mellett, gyorsan szalad az idő. Hipp-hopp ismét az utcán találtuk magunkat.

Az idő közben kissé tavasziasodott, s már napsütésben indultunk az épp vitorlások által hasított víztükrű Hámori-tó és a hangulatos Palota Szálló irányába. Körbejártuk a turisták által méltán kedvelt függőkertet, felkerestük az ország legmagasabb (mesterséges) vízesését, gyönyörködtünk a teraszokról nyíló panorámában. Meglátogattuk Lillafüred egykor nagy rajongóinak, Hermann Ottónak és József Attilának életnagyságú bronzszobrát, mely már elválaszthatatlan hozzátartozói a híres függőkertnek. S néhányan még az utunkba eső bazárok, büfék kínálatát is kipróbálták. Hiszen ekkor már javában illatozott a sült pisztráng és lángos.

Aztán innen is tovább álltunk, hiszen a közelben nyílt meg a Bükki Nemzeti Park legújabb látogatóközpontja, a Szeleta Park, s mi ezt sem szerettük volna kihagyni. Hát ha valahol, akkor itt valóban megismerkedhetünk titokzatos karszthegységünkkel, a Bükk-kel. Növény és állatvilágát, föld feletti és föld alatti értékeit, vízrajzát, barlangjait, történelmét, a lehető leglátványosabb módokon, interaktívan, a gyerekeknek pedig játékosan mutatja be. De volt itt életnagyságú barlangi medve, 3D-s mozi is a bükki barlangokról, játszóház a legifjabbaknak, büfé a feltöltődni vágyóknak.Bizony, mire innen kijöttünk, már délutánra járt az idő. Buszra ültünk, ám még korántsem hazafelé vettük az irányt. 

A Miskolci Állatkert már kihagyhatatlan program, ha itt jár az ember. Nos, mi sem hagytuk ki.

A délután hátra lévő részét ott töltöttük. A hegység belsejében, természetes erdőben, tágas kifutókban, látható jómódban élnek itt a Kárpát-medence vadon élő és házi állatai is. Sőt, mind az 5 kontinens állatvilágával összefuthatunk itt, s már egzotikus állatokkal is találkozhatunk, a fűtött, számukra tökéletes klímájú épületekben. Több mint 120 állatfaj képviselteti itt magát, ezen a majd 30 hektáros területen. Körbejártuk, megcsodáltuk. Meglátogattuk Forgó Dorkát és Füles Borkát, a kert két kedvenc barnamackóját, akik már tudják, hogy itt a tavasz. De nagy sikere volt a nagymacskáknak, tigriseknek, perzsa leopárdoknak, oroszlánoknak is. A kis mókamestereknek tűnő szurikátáknak, a pózoló tevéknek, a csudapofa rénszarvasnak és még sorolhatnánk...

Hát így telt el rajtunk a nap, s délutánra jól le is jártuk a lábunkat. Nem is bántuk, hogy buszunk nem hagytuk a látogatóközpontnál, hanem rögtön az állatkert előtti parkolóban várta a csapatot, s így csak fel kellett huppanni a megfáradt csapatnak. 

Remek napot töltöttünk együtt ismét! 

Köszönjük, hogy velünk tartottatok és várunk vissza mihamarabb Benneteket!

JóKa-Túrák